A Duna-part vonzó pihenőhely

Könnyen elérhetjük e települést a ráckevei HÉV-vel, vagy vasúton, a Budapest-Kunszentmiklós-Tass vonalon, illetve autóval az 51-es úton, vagy az M0-ról lekanyarodva.

Dunaharaszti német neve Harast. Ősi település, legrégibb említése 1305-ből való. Hajdan egy jelentős nagyságú, Duna-ágak által határolt és védett szigeten feküdt, így szívesen telepedtek meg emberek a területen. Határában kő-, réz-, bronzkorszaki sírokat egyaránt feltártak. Egy háromezer éves urnatemetőre a község centrumában találtak rá. Fontos szerepet játszott a római korban is. A Duna-Tisza közén délről érkező út két helyen, Dunaharasztinál és Budapesten lépte át a Dunát. Az átkelőhelyet védő római erőd maradványairól, a középkori utazók sorra megemlékeztek. Lakott maradt a terület a Római Birodalom bukása után is. Gazdag szarmata és aranyleletes avarkori vezéri sír tanúskodik erről. Korán megtelepedtek itt a honfoglaló magyarok is. Egy a X-XI. századból származó köznépi temető leletei bizonyítják ezt. A település első fénykorát Mátyás király uralkodása idején, a XV. században érte el. Lakóinak jó része ekkor már iparos. Volt iskolája, közel állt a mezővárosi ranghoz. A XVI-XVII. századi török megszállás azonban tönkretette. Újjátelepítése rögtön Budavár visszafoglalása után megkezdődött. Az első új, immár német ajkú telepesek 1695-ben Schwaebisch Hall (Württenberg) és Blindheim (Bajorország) környékéről érkeztek Dunaharasztiba. Mintegy 200 évig Haraszti folyamatosan fejlődő német ajkú kisközség volt. A két háború között sokan telepedtek ide az elszakított országrészekből. Ekkor lakosságának több mint a fele gyári munkás és köztisztviselő volt. A századfordulótól a pesti polgárok kedvelt üdülőhelye lett. A település szülötte Baktay Ervin (1890-1963), a neves orientalista. Dunaharaszti 2000-ben nyerte el a városi rangot. A Duna-ágból Dunaharasztinál ágazik ki - a Dabas alatt a Dunavölgyi-Főcsatornába torkolló - Duna-Tisza-csatorna. A nagyszabásúra tervezett hajóútnak csak rövid szakasza készült el. A dunaharasztiak érdekes szokása a május 16-i dunai gyertyaúsztatás. E hagyomány a német ajkú ősök "honfoglalására" emlékeztet, hiszen tutajon illetve hajókon érkeztek ide.

Balaton; Budapest és környéke; Dél-Alföld; Dél-Dunántúl; Észak-Alföld; Észak-Magyarország; Közép-Dunántúl; Nyugat-Dunántúl; Tisza-tó

A Dunakanyar, a Pilis, Esztergom és környéke; A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység; A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget; Budapest - a budai 'belváros' és környéke; Budapest - a budai hegyvidék; Budapest - a körutak szorításában; Budapest - a pesti Belváros és környéke; Budapest - Dél-Buda; Budapest - Dél-Pest és Csepel; Budapest - Észak-Buda, Óbuda; Budapest - Észak-Pest és a 'Rákosok' vidéke; Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig; Dél-Pest megyei mezővárosok és a Tápió vidéke; Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke; Nyugat-Nógrád és a Börzsönyalja; Vác és a Börzsöny vidéke